Az emberi faj maga is megtestes�ti az Univerzum kett�s term�szet�nek t�rv�nyszer�s�geit: nevezetesen, hogy az ember vagy f�rfik�nt, vagy n�k�nt sz�letik.

Mivel az egy�n egyszerre mindig csak az egyik p�lus tendenci�j�t k�pviseli, �lland� v�gyakoz�s hajtja az ellentett fel� - hiszen stabilit�sra t�rekedv�n, azt csak az ellent�tek szint�zis�ben nyerheti el. A p�lusok egym�shoz k�zeled�se azonban nem mehet v�gbe k�ls� �s bels� neh�zs�gek, akad�lyok, konfliktusok felismer�se �s megold�sa n�lk�l. Az ember abban az el�ny�s - �s n�ha gy�trelmes - helyzetben van, hogy megadott sz�m�ra a tudat: az �ntudat, az �nfelismer�s �s �nreflexi� k�pess�ge, amellyel akaratlagosan, s bizonyos bels� szabads�ggal kezelheti a f�rfi �s n�i l�tb�l ad�d� probl�m�kat.

Az ember biol�giai l�te z�rt genetikai meghat�rozotts�gban telik. Ez�rt az emberi �let vagy f�rfi vagy n�i l�t. A k�t nem k�lcs�n�s egym�srautalts�ga, egym�st kieg�sz�t� meghat�rozotts�ga teszi teljess� az �letet. A t�rt�nelmi-kultur�lis m�dosul�sok term�szetesen kisebb-nagyobb m�rt�kben m�dos�tj�k a f�rfias, illetve n�ies viselked�s- �s magatart�sform�kat, azonban ez mit sem v�ltoztat a biol�giai determin�ci�n, s �gy m�sodlagosan azokon a pszichol�giai sz�ks�gleteken, amely l�nyeg�ben a k�t nem igenelt f�gg�s�g�n alapul.

T�ny, hogy az ember vagy N�nek, vagy F�rfinak sz�letik, de az, hogy val�ban N�k�nt vagy F�rfik�nt �li-e le az �let�t, beteljes�ti-e hozott k�ldet�s�t az �rzelmi tapasztalat, a sz�nd�k �s az igenelt f�gg�s gyakorlatba emel�s�nek f�ggv�ny�be alakul.

M�s a f�rfi �let �s m�s a n�i �let. A teljess�g a k�t nem konfliktusokon �t�vel� harm�ni�ja, amely nem csak k�t feln�tt ember, hanem az anyai-apai szerepk�rben val� egy�ttm�k�d�s r�v�n meghat�rozza gyermek�k els� �veit, s�t �vtizedeit. �letre sz�l� mun�ci�t teremt �s alapvet�en befoly�solja ak�r t�bb gener�ci� �let�rz�s�t �s l�ttel kapcsolatos alap�lm�ny�t.